2010. mąjus 6-31. „ÉNTEŐ” NEMZETKÖZI FOTÓHÓNAP (Łódź)

Magyar művészek csoportos kiállítása a 9. NEMZETKÖZI LÓDZI FOTÓFESZTIVÁL keretében

„ÉNTEŐ”
Magyar művészek csoportos kiállítása
a 9. NEMZETKÖZI LÓDZI FOTÓFESZTIVÁL keretében
ŁÓDŹ (Lengyelország)
2010. május 6-30.

MAGUNKRÓL

A kilencedik éve közhasznú alapítványként működő Krakkói Magyar Centrum elsődleges célja a magyar művészet lengyelországi népszerűsítése. Független intézményként igyekszünk a hazai fotóművészet széles skáláját reprezentálni Lengyelországban. Ennek érdekében a magyar fotós szervezetekkel (pl. kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, „Mai Manó” Magyar Fotográfusok Háza, Magyar Fotóművészek Szövetsége, stb.) valamint egyéni alkotókkal (Féner Tamás, Lugosi Lugo László, Olasz Ferenc, Haris László, Kása Béla) egyaránt jó kapcsolatokat tartunk fenn. Tevékenységünkben kiemelten fontosnak tartjuk a közvetítés aspektusát. Programjaink által szeretnénk, ha egyre több általunk kezdeményezett kulturális fórumon és rendezvényen nyílna lehetőség a nemzetközi párbeszédre, így lengyel partnereink felkérésének függvényében mindig rangos hazai fényképész szervezetekhez fordulunk szakmai segítségért.

A Magyar Fotográfusok Házával valamint a Krakkói és Lódzi Nemzetközi Fotóhónappal való immár öt évre visszanyúló, kölcsönös együttműködésünk az utóbbi években egy sereg kiváló magyar fotográfus bemutatkozását tette lehetővé Lengyelország nagyvárosaiban.

A 2006-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Krakkói Fotóhónap keretében Csizek Gabriella kurátor munkájának köszönhetően bemutatkozhatott a Mai Magyar Fotó. A reprezentatív kiállításanyag által az utóbbi évtized legkiválóbb magyar művészeinek munkáit mutattuk be koncentráltan a lengyel látogatóknak. A fesztiválon 25 magyar alkotó 250 munkája került kiállításra, több mint 1200 négyzetméteren. A rendezvény sikere, pozitív fogadtatása, látogatottsága, valamint a jelentős nemzetközi sajtóvisszhang révén az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar fotós bemutatkozása volt külföldön. Az eredményekben gazdag együttműködésre való tekintettel a szervezők, az Imago Mundi valamint a Fundacja na Rzecz Rozwoju Sztuk Wizualnych lengyel fotográfiai szervezet 2007-ben is folytatta közös projektjeit alapítványunkkal, további négy kiváló magyar fotográfus munkáit prezentálva a 2007 évi krakkói fesztivál ideje alatt. 2009-ben ismét lehetőséget teremtettünk egy nagy magyar fotós bemutatkozásra, ezúttal a lengyel kulturális élet egy másik fellegvárát választottuk helyszínül: az európai szinten is ismert és elismert Lodzi Nemzetközi Fotóhónap keretében remek alkalom nyílt rá, hogy a magyar fotóművészet értékei egy csoportos és két egyéni tárlat formájában e prominens lengyel kiállítóhelyen is bemutatásra kerüljenek.

2010-ben szeretnénk tovább folytatni kiváló együttműködésünket e nívós fesztivállal, egy újabb csoportos magyar tárlat megszervezésével.

A FESZTIVÁLRÓL
www.fotofestiwal.com

A Lodzi Nemzetközi Fotófesztivál ciklikus rendezvény, amely évente kerül megrendezésre. A Fotófesztivál elsődleges célja a világ fotós trendjeinek áttekintése és egy tapasztalatcserére épülő fórum megteremtése a vizuális művészetek – ezen belül főként a fényképészet – iránt érdeklődő művészek, intézmények és cégek számára. A Fotófesztivál az évek során nem csupán egy Európában is magasra értékelt renomét, de elsősorban egy évről-évre újabb eseményekkel szélesedő formulát alakított ki magának, és ami a legfontosabb: állandó célközönséget sikerült teremtenie.

Az évente rendszerint májusban megrendezésre kerülő nagyszabású fotós rendezvény több tucatnyi egzotikus kiállítással, nyílt work-shoppal, előadással, fotóművészeti aukcióval, diavetítéssel, koncerttel várja a világ minden tájáról, egyre nagyobb számban érkező érdeklődőket. A fesztivált minden évben intenzív szakmai érdeklődés jellemzi. A fesztivál keretén belül számos különböző tárgyú kiállítás tekinthető meg. A rendezvénysorozat programja különböző előadásokkal, szemináriumokkal, fotóművészethez kapcsolódó filmvetítéssel, továbbá kritikusokkal és fényképészekkel való szakmai találkozókkal járul hozzá a résztvevő országok alkotóinak bemutatásához széles nyilvánosság előtt.

A 2010. május 6-31 között zajló Lodzi Nemzetközi Fotófesztivál keretében immár 9. alkalommal kerül megrendezésre. Az idei rendezvény mottója: „All my lovin. Mindent a szerelemről”. A fesztivál központi tematikája az emberi kapcsolatok, családi kötelékeknek, barátság és szerelem érzése. A kapcsolataink, amelyeket egész életünkben ápolunk, családi relációink, s az emberek, akiket kiválasztunk vagy akikkel élni jutott részünk, jellemünk alakulási folyamatának kiváló anyagát képezik. A kiállítások elsősorban a humor, szenvedély, harc, történelem és kompromisszumok szemszögéből közelítik meg az emberi relációk kérdéskörét. A fesztivál többi eseménye a kortárs fotóművészet számos vonulatát és művészi tendenciáját tükrözi.

NYITÓTÁRLAT

ANDREAS SERRANO
Korunk amerikai fényképészetének egyik legkiemelkedőbb, világviszonylatban pedig egyben egyik legellentmondásosabb alakja. Munkáiban általában brutális művészi nyelvezetet alkalmaz, tabutémákat döntöget, és sémákat bolygat fel. Legismertebb művei a „America”, „History of Sex”, „Piss Christ” című ciklusokból származnak. Serrano első lengyelországi tárlatára a Lodzi Fotófesztivál keretében  kerül sor.

A FESZTIVÁL KURÁTORAI
(többek között)

Peggy Sue Amison, Sirius Arts Centre; Cobh, Írország// Krzysztof Candrowicz, Fotofestiwal; Łódź, Lengyelország // Christoph Tannert, Kunstlerhaus Bethanien; Berlin, Németország, // Csizek Gabriella, Budapest.

BEMUTATKOZÓ MŰVÉSZEK
(többek között)

Doug Dubois, All the days and nights, USA // Alex ten Napel, Male Madonnas, Hollandia // Muireann Brady, Rituals Interrupted, Írország // Edith Maybin, The Tenby Document, Kanada // Phil Toledano, Days with my father, Nagy Britannia// Carolle Benitah, Just two of us, Franciaország // Lucia Stranaiova, Grand Parents, Szlovákia // Rebecca Martinez, Rebor ns, USA // Verena Jaekel, New Family Portraits, Németország // Igor Savchenko, Alphabeth of gestures, Belorusszia // Yolanda del Amo, Archipelago, USA // Elinor Carucci, Crisis & Closer series, Izrael // Gao Brothers, The utopia of hugging, Kína // Jenny Matthews, Nagy Britannia  // Rong Rong, Kína // Anna Shteynshleyger, Conversation, Oroszország /USA // Amelia Stein, Loss & Memory, Írország // Chris Hurley, Rapture, Írország // Sandra Minchin, I love you, Írország, // Hermann Ildi, Dóka Béla, Csoszó Gabriella, Ember Sári, Fátyol Viola, Énteő, Magyarország.

KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK

A Fotófesztivál egyéni és csoportos tárlatai a galériákkal, kulturális intézetekkel és egyéni kurátorokkal történő együttműködés alapján kerülnek megrendezésre. A lodzi intézmények és galériák bevonása lehetővé teszi a Fotófesztivál programjának a kortárs fotográfia témakörét érintő újabb víziókkal és szemléletmódokkal történő kibővítését.

GRAND PRIX 2010
Az egyéni tárlatok a fotóművészek és kurátorok által javasolt projektek közül kerülnek kiválasztásra. Minden évben több, mint 600 kurátor jelentkezik anyagával, amelyből 10-12 kerül kiválasztásra a Fotófesztiválon történő bemutatkozás céljából. Májusban ezek közül a legérdekesebb elnyeri a Grand Prix díj szobrocskát. Az idei bemutatkozók:

1. Ditte Haarlov Johnsen, „Maputo Diary”, Dánia
2. Max de Esteban, “Le veritable vertige c’est l’absence de la folie”, Spanyolország
3. Diana Ronnberg, Lengyelország
4. Martin Bogren, „Waiting time”, Svédország
5. Dominika Sadowska, no title, Lengyelország
6. Łukasz Skąpski, „Wypoczynek”, Lengyelország
7. Libby Rowe, „Dwellings”, USA
8. Fred Huening, „The one”, Németország
9. Juliana Krizova & Jakub Vlcek, „Transcendence”, Csehország
10. Katrin Trautner, „Morgenliebe’’, Németország

ISKOLÁK BEMUTATKOZÁSA – FOTÓGYÁR
A Fotófesztivál egyik legjellegzetesebb eseménye, melynek keretében lengyelországi és külföldi fotós iskolák diákjai mutatják be alkotásaikat. A Fotógyár projekt keretében a fotósiskolák, és szakok diákjait valamint tanárait hívják meg a szervezők, a legtehetségesebb diákfotósok kiválasztása céljából.

PLENER RENDEZVÉNYEK
A fesztivál leglátványosabb része, amelynek segítségével a rendezvény a legnagyobb létszámú közönséghez tud eljutni, a szabadtéri programsorozat. 2009-ben az egyik legismertebb lengyel fotóművész, a World Press Fotón is többszörösen díjat nyert Tomek Gudzowaty képei kerültek kiállításra. Tervezett helyszínek: kereskedelmi központok (Łodzi Manufaktura, Varsói Arany Teraszok), Piotrkowska utca, Łódź Art Center.

SZERZŐI TALÁLKOZÓK
A Fotófesztivál a programsorozat keretében bemutatkozó művészekkel való találkozókat is szervez, valamint bemutatja lengyel művészek az utóbbi évben Lengyelországban született fotós projektjeit.

PORTFOLIÓ SZEMLE
A fotósok és a kurátorok, kritikusok és újságírók, könyvkiadók és galériatulajdonosok közvetlen és egyéni találkozója. A találkozók alkalmával az alkotóknak lehetőségük nyílik rá, hogy munkájukat szakavatott és hozzáértő szakemberek értékeljék. E programpont évről évre egyre több fotóst és kurátort vonzz a Fesztiválra. 2010-ben a legérdekesebb portfóliót a recenzensek elismeréssel díjazzák.

WORKSHOPOK
1. BLOKK: A lengyelországi fotóművészeti iskolák professzorainak workshopja. Ebben az évben a nem tipikus fényképészeti eljárásokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők.
2. BLOKK: A fényképész felszerelést gyártó cégek specialistái által tartott workshopon a technikai újdonságokkal és kiváló szakemberekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

SLIDE SHOW
3D ÉJSZAKA: 3D fotók vetítése, vj részvetelével szervezett zenei program kíséretében.
KURÁTOROK BEMUTATÓJA: A meghívott kurátorok által összeállított vetítések – a kortárs fotográfia utóbbi  felfedezéseinek szubjektív és egyéni megközelítése.

FOTÓFESZTIVÁL VARSÓBAN
Egy áprilisi weekend keretében a lodzi Fotófesztivál Varsóba is ellátogat, hogy a fővárosiaknak is bemutassa a rendezvényt és meghívja az érdeklődőket. A kiállítás valamint a vetítéssel egybekötött zenei program a Galeria Yours és a Fabryka Trzciny művészeti központtal közösen kerül kidolgozásra.

A MAGYAR CSOPORTOS TÁRLATRÓL

2010. májusában a 9. Nemzetközi Fotófesztivál rendezvénysorozatán belül 5 magyar fotóművész, több mint 50 munkáját kívánjuk bemutatni egy nagyszabású csoportos tárlat keretében. Az ÉNTEŐ munkacímet viselő tárlat kurátora Csizek Gabriella, akivel immár ötödik éve működünk együtt nagy sikerrel a lengyelországi tárlatok összeállításánál és megszervezésénél.

A kiállítás kapcsolódik a fotóhónap tematikájához, amennyiben emberi relációkat mutat meg, azok sokszínűségében. Különbözőek a fotográfiai közelítésmódok is ugyanúgy, mint az alkotók és a képen szereplők viszonya. Láthatnak talált, illetve gombig megrendezett képeket egy baráti társaság közös programjairól, csendes derűs felvételeket vidéki pihenésről és a szeretett nőről. Mindezek mellett megrendezett fotókat, amelyeken intim gesztusok emelődnek ki a napi történések folyamából. Fogadott testvérek időben változó arcának rajzolatát érzéki finomsággal fényképezve. Képpárokat és portrékat a fotográfusról és családjáról egy nem mindennapi élethelyzet feldolgozásaként.

Bemutatkozó művészek: Csoszó Gabriella, Dóka Béla, Ember Sári, Fátyol Viola, Hermann Ildi.

CSOSZÓ GABRIELLA: NYAKKENDŐKÖTÉS, LEHUNYT SZEMEK 12X, PREFACES

Csoszó Gabriella munkáihoz gyakran állnak modellt családtagjai. Ezúttal szüleit olyan pillanatokban örökítette meg, melyeknek intimitását és megható báját az évek során kialakult rutin sem fakította meg.  A nyakkendőkötés koreográfiájának alapkritériuma, hogy a szerepek nem átruházhatóak. A családi feladatmegosztás nem jelent hierarchikus viszonyokat. Az állandóság egyfajta időn-kívüliséget jelöl. A képkockákon végigkísérhető begyakorolt mozdulatok – az idő múlásától függetlenül – megnyugtató érzelmi biztonságot feltételeznek. (Csizek Gabriella)

DÓKA BÉLA: FOLYAMATOS KETTEN

Dóka Béla ismeretlen birtoka, bármelyikünké lehetne, ha képesek lennénk még arra, hogy örüljünk a pillanatban rejlő szépségnek, felnőttként a játéknak, ha bele tudnánk feledkezni a természettel való találkozás felejthetetlen pillanataiba. Ő mindezt még tudja. Sőt képpé tenni is képes, így osztva meg velünk az élet örömét, a derűt. Azt a nehezen tetten érhető és megmutatható érzést, ami továbblendít, ha arra van szükség, amitől elsimulnak a gondok ráncai, ami a megnyugvás, a harmónia érzetét adja. A táj, képekben megmutatva nem hátterét adja kedvese alakjának, hanem ő és családja is a természet odaillő részeként jelenik meg. Minden és mindenki a nagy egész része, egymást egészítve teljessé. (Csizek Gabriella)

HERMANN ILDI: NHL

Az eddigi munkáimhoz képest ez a sorozat sokkal személyesebb hangvételű. 2007-ben, két hónappal a lányom születése után egy rosszindulatú daganatot találtak a mellkasomban. Az iszonyatos ijedtség után non-hodgkin limfómát (NHL) diagnosztizáltak. Nem mennék bele a betegség részleteibe, a lényeg az, hogy nagyon jó eséllyel gyógyítható, persze kemoterápia és sugárkezelés szükséges hozzá. Ezt az utat, – aminek mára már remélhetőleg a végére értem (az orvosok 5 év tünetmentesség után mondják ki, hogy gyógyult valaki, nekem ebből kettő telt le) â013 szerettem volna végig követni, (újra)értelmezni a fotó segítségével, ez által értelmet adni az értelmetlennek. Remélhetőleg évek múltán csak a képek fognak emlékeztetni erre a szörnyű betegségre. Számomra ez mindenképpen egy kísérlet volt, egy új élethelyzet feldolgozása új módszerekkel. A cél egy fotónapló készítése volt, melynek én vagyok a főszereplője. Úgy dokumentáltam végig ezt a néhány hónapot az életemből, hogy nem tudtam, mit hoz a holnap, mi lesz a betegség végkimenetele. (Hermann Ildi)

FÁTYOL VIOLA: NYÍLT TITOK

Saját, személyes vizuális emlékeim köszönnek vissza a kissé enigmatikus hangvételű sorozatban, melyek keverednek a keresztény kultúrkör bizonyos motívumaival. A gyerekkori, vizuálisan rögzült emlékek gyakran egy-egy gesztust, mozdulatot jelentenek, esetleg egy speciális cselekvés kiemelt részletét, vagy egy helyszín és a család különböző tagjainak jelentőségteljes összekapcsolódását. A sorozat két, egymástól formailag eltérő részre osztható, a menyasszonyt megjelenítő három képre, illetve a másik három, szakrális elemeket tartalmazó fotóra, ám a két hármas sor együtt árnyaltabban képes beszélni emberi kapcsolatokról. A menyasszony képei az egyedüllétről beszélnek, majd később férfi és nő generációs különbségeket sejtető viszonyáról. A szereplők szándékoltan nem jól körülhatárolható karakterek, a férfiról nem derül ki, hogy férj-e ő, vagy inkább apa. A szakáll levágása értelmezhető delilai tettként, de a férfi beleegyezésével történő szolgálatként is. A másik hármas a szorosabban vett családi kötelékeket térképezi fel, az anyák különböző megjelenéseit, férj és feleség ambivalens viszonyát. A kimerevített képekben az idő elveszti kontúrjait, ezáltal a felvázolt kapcsolatok is időtlenné válnak, így saját családomon és saját élményanyagom kicsi, ám annál sűrűbb morzsáin keresztül igyekszem általános érvénnyel kommunikálni emberekről, szerepekről, viszonyokról. (Fátyol Viola)

PRIVACY

A négy képből álló sorozat a Nyílt titok nyomdokain halad tovább, elhagyva annak rejtélyes attitűdjét, pusztán a családi intimitásra összpontosít. Az anya és lánya közti kapcsolat megnyilvánulási formáit térképezi fel, szintén régről visszaköszönő gesztusok preparált újrajátszásával. A tér sterilitása, a ruha, a homogén világítás mind egy-egy gesztus, egymás felé tett intim mozdulat kiemelését szolgálja, melyek talán így, talán kicsit másképp valaha megtörténtek. Célom a kötődés, az egymásnak tett apró szolgálatok minél tisztább formában történő megmutatása. (Fátyol Viola)

FÁTYOL VIOLA: GLÓRIA

A tészta, mint sajátságos konyhai matéria, régóta foglalkoztat. Szimbolikája a kenyéréhez hasonló, de annál áttételesebb, hiszen nyersanyagról van szó, ami csak egy étel részeként kapja meg funkcióját. A tésztalapokat hagyományosan nagyon vékonyra és szinte szabályos kör alakúra nyújtják, ezeket a nagy körlapokat szeletelik különböző tésztafajtákká, vagy szárítják és törik össze amorf lebbencstésztának.
A tésztanyújtás, mint hagyományosan női tevékenység a családfenntartás, „éltetés” szimbóluma lehet, a még ép körtészta színe és formája pedig egyértelműen glóriához hasonlatos, így jelentésbeli és formai sajátosságait összepárosítva és egy idős asszony feje fölé emelve többféle jelenség szakralizálására képes. (Fátyol Viola)

EMBER SÁRI: ALBUM FOR M

Ember Sári M. albumát készítette el baráti társaságának mindennapjairól. A kiállított fotó-installáció a képek léptékváltásaiban, a folyamatos közeledésben és távolódásban rejti el és mutatja meg azt – ami album esetében – a lapok egymásutániságában jeleníti meg a szereplőket és a történéseket. Itt a szemlélődés folyamatában születik meg ez a falra kiállított fényképalbum, amelyben egy baráti társaság élete bontakozik ki, olyan mindennapinak tűnő pillanatokat megörökítve, amelyek akárha saját életünk emlékképei is lehetnének. Mintha, de nem, csak megidézhetik valóságos vagy csak vágyott múltunk résztvevőit, eseményeit.  Bár a képek a privátfotó jellegzetességeivel is(!) rendelkeznek, azaz, egy baráti társaság különböző közös programjainak vizuális naplójaként működnek, de nem nélkülözik a tudatosan  felépített, megkomponált és nemcsak múltbeli élmény-előhívóként, személyek beazonosítójaként létező fotográfiák sajátosságait sem. A portrék, a léptékváltások, a kompozíció, néhol a meglepő helyzet, a színhatások, az egyensúlyok, a ritmusok … mind, mind  a tudatos képalkotó eszköztárából valók. Az így megmutatott helyzetek, a bemutatott személyek nem szépek, nem csúnyák, nem szokatlanok vagy különösek, legfőbb jellegzetességük a természetesség. Nem a kép ábrázoltjainak meghökkentő körülményei, viszonyai alapozzák és határozzák meg a kép jelentését, hanem az a finom érzékeny látásmód, ahogy Sári viszonyul a képkészítéshez, a helyzetekhez, a modellekhez. Van itt a talált kép csakúgy mint a ’gombig megrendezett’. (Csizek Gabriella)

kiállítás