2002. július 19-21. II. VÁLASZÚT FESZTIVÁL (Főtér, Vasútállomás, Krakkó)

Vendégeink:
Szászcsávás együttes (Erdély)
Válaszút táncegyüttes (Magyarország)
Baciui Fúvósok (Moldva)

Hagyományos Galíciai Zenei Fesztivál
KÖZPONTI PÁLYAUDVAR BRASSÓBAN
ERDÉLY – Könyvbemutató

VÁLASZÚT 2002 címmel július 19-21 között negyedízben rendezték meg Krakkóban a Hagyományőrző Galíciai Etnikai Fesztivált. A fesztivál egyik szervező eszméje a Kárpátok által kikanyarított régió sajátos kulturális mozaikszerűsége. A déli határvidék sokrétű tradícióinak teret adó fesztivál keretén belül idén az alábbi zenekarok léptek fel: Ivo Papasov & His Wedding Band (Bulgária), Jiri Pavlica & Hradistan (Csehország), Dudvah (Szlovákia), The Cracow Klezmer Band (Lengyelország), Czeremszyna (Lengyelország), Muzykanci (Lengyelország), Hania Rybka és barátai (Lengyelország), Vitold Rek (Lengyelország)

A lengyelek által szervezett nemzetközi fesztiválon a lengyel, szlovák, cseh, román és bolgár zenekarok mellett a legnagyobb külföldi partner újra a krakkói Magyar Központ volt, hiszen a háromnapos rendezvény egyharmad részét magyar programok alkották a Szászcsávás együttes (Erdély), Válaszút táncegyüttes (Magyarország), Baciui Fúvósok (Moldva) jóvoltából.

KÖZPONTI PÁLYAUDVAR BRASSÓBAN
Közreműködtek: a Szászcsávási Zenekar (Küküllő-mente), a Baciui-i Fúvósok
(Moldva), Zerkula János (Gyimes),Berecz András, Juhász Zoltán,
Válaszút Táncegyüttes, Ordasok és sokan mások
koreográfus: Sára Ferenc
zenei vezető: Szántó Zoltán
koreográfus-rendező: Diószegi László

A brassói pályaudvar – mint a pályaudvarok általában – monumentális kohóként működött. Gyűjtőhelye volt a nagyvárosi szemétnek, a lerobbant szocialista kultúrának, illetve kulturálatlanságnak, ugyanakkor a csillogó erdélyi sokszínűségnek, a közép-európai népművészetnek is.

Egyszerre, egymás mellett és egymást kiegészítve láthattuk a soknemzetiségű Erdély csodálatos emlékeit; a magyarokat, románokat, a Segesvárra tartó szászokat, a hetyke szalmakalapos avasiakat, a Bukovinába utazó zsidókat és huculokat. De ott várták csatlakozásukat a gyergyószentmiklósi örmények, egy padon ülve a Csíksomlyóra igyekvő  moldvai csángókkal. A bukaresti gyorsra vártak a gagauzok (törökök), akik a fővárosból még egy álló napot utaztak Tulcea környéki falvaikba. Ott voltak a Temes megyei sváb asszonyok is, akiket jellegzetes főkötőjük árult el. És persze ott voltak az állandóan úton lévő cigányok, akik mintha a pályaudvarokon élték volna vidám, szertelen életüket.

Az előadás nem hagyományos színház, hanem happening. Az egyszeri és megismételhetetlen produkció célja: felmutatni az emberiség kulturális örökségét jelentő, az utóbbi években rohamosan pusztuló multikulturális csodát, Erdélyt.

ERDÉLY
Könyvbemutató
Az első Erdélyről mint önálló területi egységről szóló lengyel nyelvű kiadvány a Krakkói Magyar Centrum közreműködésével jelent meg. A könyv magába foglalja Erdély kultúrájának, történelmének, hagyományainak valamint földrajzi sajátosságainak leírását.